Mi lesz az egészséges táplálkozással a közösségben?

14377390558_293f5fc69f_k

Két hét múlva 3 éves lesz Artúr. Az ősz folyamán elkezd majd közösségbe járni, és ennek kapcsán egyre többen kérdezik tőlünk, a szüleitől, hogyan fogjuk tartani az átlagostól eltérő táplálkozási elveinket. Főleg, ami a cukormentes, húsmentes, mesterséges alapanyagoktól mentes étrendet illeti. 

Tucatnyi fontos és jogos kérdés merült fel az elmúlt hónapokban:

  • Tiltunk-e, és ha igen, nem félünk-e, hogy épp az ellenkező hatást érjük el vele?
  • Mi lesz, ha közösségbe megy, és ott másfajta ételeket kap?
  • Hogyan fogjuk tartani a húsmentes étkezést az óvodában? És lesz-e ott bio?
  • Mi lesz, ha meghívják egy kispajtása születésnapi zsúrjára?
  • Mi lesz az ovis Mikulás-ünnepen, és ha valakinek a szülei egy gyorsétterembe szervezik a gyerekük születésnapi buliját?

Hónapok óta záporoznak felém az ezekhez hasonló kérdések rokonoktól, barátoktól, játszótéri pajtások szüleitől. Úgy döntöttem, a válaszaimat egy bejegyzésbe is összeszedem, hátha mások is dilemmában vannak a „hogyan tovább”-ot illetően. Remélem, segít ez az írás, ahogy nekem is segítettek sokan a véleményükkel.

Boys and girls appeared to be eating well rounded highly nutritiForrás: http://www.public-domain-image.com/

Tiltás vagy nem bevezetés?

Valamiért sok ismerősöm azt gondolja, hogy mi (a férjem és én) vasszigorral állunk hozzá a táplálkozáshoz és egyéb gyereknevelési kérdésekhez is. Nem csak cukor-, hús- és mesterséges anyagoktól mentes étkezésünkkel, de pl. a tévémentes életvitelünkkel is kilógunk a sorból… bár sora válogatja, egyre több embert vonzunk az életünkbe, aki hozzánk hasonló.
Nem tudom, miért ragadhatott ránk ez az imidzs, hogy mi tiltók vagyunk, miközben szerintem a legközelebbi ismerőseink sem láthattak nagyon olyat, hogy bármit is erőszakkal áttolunk a gyereken. Persze az ő életmódjukhoz képest valóban máshogy élünk, és lehet, hogy ez automatikusan ahhoz a tévhithez vezet, hogy mi tiltva nevelünk.
Gyakran elhangzik: a tiltás épp az ellenkező célt éri el. Van benne logika, igaz. Csakhogy mi úgy látjuk, hogy nem tiltunk. Csak éppen nem vezetünk be mindent a gyermekünknél, és főleg nem idejekorán.

Ahogy a legtöbb szülő nem ismerteti meg 0-3 évesét a pornómagazinok világával, a legbrutálabb erős paprikával, nem ülteti be a gyereket a kormány mögé az autóba, hogy „ma te vezetsz, fiam”, és nem tölt neki a reggeli bika erős kávéjából sem, mert úgy gondolja, ezek nem gyereknek valók, úgy mi is azt gondoljuk, hogy nem kell őt ebben a korban megismertetnünk olyan dolgokkal, amik nem neki valók, vagy mi magunk sem élünk vele.

Még csak 3 éves lesz, épp elég csokival, tévéműsorral, egészségtelen étellel, kávéval, és pornómagazinnal fog még találkozni életében. És ez a lényeg: tisztában vagyunk vele, hogy nem fog kimaradni ő sem ezekből a dolgokból. De nagy különbséget érzünk aközött, hogy megtudja majd, hogy léteznek, mint hogy én adom a szájába, kezébe, én ültetem le elé már 1-2 évesen.
És a vesszőparipám: mindenből létezik vagy létrehozható egészséges változat. Még gumimacira is láttam szuper recepteket, természetes alapanyagokból.

Group of school children who were seated in the lunchroomForrás: http://www.public-domain-image.com/

Példamutatás – az a lényeg, otthon mit lát

Hazudnék, ha azt mondanám, nem okoz fejtörést, mi lesz Artúrral a közösségben. A közösség, ahogy a szó is mutatja, számomra azt jelenti, hogy megtanul majd más gyerekekkel és felnőttekkel is együtt élni, együttműködni, közös nevezőre jutni. Ahogy nekünk, szülőknek is össze kell majd csiszolódnunk más szülőkkel, és az óvoda dolgozóival is. Akkor is, ha nagyon eltérő értékrendet képviselünk.

Amit mi a férjemmel tudtunk, megtettünk, hogy a lehető legszimpatikusabb óvodát válasszuk, ahol legjobban el tudjuk képzelni Artúrt az ő személyiségével, igényeivel, és ahol érzésünk szerint kellő szeretetet és odafigyelést fog kapni. A keresést már 1,5 éves korában elkezdtük, és a választásnál fontos szempont volt, hogy az óvoda hogy áll hozzá az egészséges étkezéshez, a család szokásaihoz, és pl. a tévénézéshez. Szerencsére találtunk olyan helyet, ami megfelelőnek tűnik, az óvoda vezetője elkötelezett a számunkra is fontos dolgok mellett, bár láthatóan nem mindenható, és azért ő sem tudja megválogatni a hozzájuk jelentkező szülőket.

Fel vagyunk készülve, biztos lesz olyan, hogy valami nem a mi kedvünk szerint történik. Biztos fog találkozni Artúr olyan dolgokkal, amiket itthon nem mutatunk neki, legyen az étel, ital, mese, játék, viselkedési forma. Ezeket 100%-os kontroll alatt tartani nem tudjuk, és nem is lenne egészséges.

baby-girl-711348_1920Forrás: pixabay.com

Mi tud tenni akkor egy hozzánk hasonló szülő?

Azt, hogy otthon a saját értékeink szerint élünk. Figyelünk rá, hogy ha az oviban kap is olyan ételt, amit mi nem adnánk (bár ez pont ebben az intézményben minimálisra csökkenthető), otthon továbbra is egészséges fogásokból választhasson. Azokat az étkezéseket használjuk ki, amikre hatásunk van, amit mi készítünk. Olyankor legyen sok bio gyümölcs, zöldség.

Óvodai ebéd

Jönnek az óvodai étkezések, az asztalnál sok-sok csirkecombot és rántott húst evő gyerekkel. Őszintén megmondom, ettől a helyzettől tartok egy kicsit, mert a hús az, amit legkevésbé szeretném, ha a fiam enne. Ugyanakkor természetesen tiszteletben tartom a kíváncsiságát, és úgy gondolom, hogy ha már valamiért odanyúlt és már a szájához emeli, nagyobb kárt okoz kivenni a kezéből, mint ha megeszi.

Ugyanígy vagyok a tortákkal, felfújt, mesterséges anyagokkal teli pékárukkal és minden hasonlóval. Nem örülnék, ha sokat enne belőlük, de a szájából nem fogom kivenni. Kóstolja meg, ha úgy gondolja!

14377390558_293f5fc69f_kFotó: https://www.flickr.com/photos/thebiglunch/

Születésnapi zsúrok, ünnepélyek

Nemrég egy Facebook-csoportban érdekes és értelmes beszélgetés alakult ki erről a témáról. Ezúton is köszönöm azoknak, akik ott hozzászóltak, sokat segítettek eligazodni a dilemmáim között.

Kiemelek néhány jó meglátást, történetet, mert szerintem tanulságosak és elgondolkodtatóak:

Az egyik anyuka felvetette, hogy a jószándék mellett oda kell figyelni arra is, hogy a gyerek kapcsolata az ételekkel egészséges maradjon, tehát az étkezés ne stresszt, hanem örömet okozzon neki. Ha arra neveljük, hogy nem eheti meg, amiről nem tudja, mi van benne, könnyen előfordulhat, hogy egy farsangi bál vagy Mikulás-ünnepség nyomasztóvá válik számára, és míg a többiek vidáman csipegetnek a svédasztalról a szülők által bevitt nasikból, ő bizonytalanságában nem fog enni egy falatot sem. Éhesen és bánatosan fog hazamenni, és az óvodai ünnepségeket nem úgy fogja megélni, mint a többi gyerek. Elgondolkodtató, igaz? Amikor ebbe belegondoltam, meg is könnyeztem.

Sajnos, akinek allergiás a gyereke, az nem nagyon tudja elkerülni az ilyen helyzeteket, neki érdemes saját sütivel készülnie.

Egy hozzánk hasonló értékrendű anyuka mesélte, hogy a kislányát otthon csak jó minőségű ételekkel táplálta. A lány most 5 éves, és a legjobb barátnője meghívta a születésnapi partyjára, amit a szülei a McDonald’s-ba szerveztek. Ugye, egy szülő nem teheti meg, akármilyen jót is akar, hogy nem engedi el a kislányát a legjobb barátnője születésnapjára, ahol mindenki más ott lesz? És azt sem, hogy csomagol neki reszelt bio sárgarépát teljeskiőrlésű kenyérrel, míg a többiek cheeseburgert falnak és kólát isznak.

boy-709943_1920Forrás: pixabay.com

Aztán ott vannak a gyerekzsúrok. Hány éves korban kezdődnek ezek mostanában? Én talán 8-9 voltam, amikor először tartottunk ilyet, de a mai gyerekek biztosan hamarabb kezdik. Tudok-e majd minden zsúron a gyerek mellett lenni, elemezni az ételeket, mielőtt a szájába kerülnek? Nyilván nem. Futok-e majd utána, hogy az a pogácsa, ami a kezedben van, tepertős vagy burgonyás, kisfiam? Nyilván nem.

Nyitni kell tehát, elengedni, ez biztos. De nem átesni a ló túloldalára, és csokit adni minden étkezésre. Erre jutottam.

Az viszont nagyon szomorú, hogy míg az egészséghez való jog alkotmányos alapjog, addig azoknak a szülőknek kell lobbizniuk és sokszor konfliktusokat vállalniuk, vagy feladni elképzeléseiket, akik szeretnék gyereküket minőségi ételekkel táplálni, míg azoknak, akik a pizza-kóla-csoki-Meki bűvöletében nevelik csemetéiket, nem ütköznek akadályokba, nekik alig kell magyarázkodniuk vagy konfrontálódniuk. Mintha ők lennének az origo, hozzájuk kell igazodnia mindenki másnak. Az óvodának és más szülőknek is. Van még ezen mit dolgozni, nem igaz?

Biztos vagyok benne, hogy ennek a témának lesz még folytatása, legkésőbb akkor, amikor már lesz némi tapasztalatunk az óvodáról.

Te mit gondolsz? Oszd meg véleményed az olvasókkal!

 

 

4 thoughts on “Mi lesz az egészséges táplálkozással a közösségben?

  1. Tökéletesen kifejtetted minden aggodalmas gondolatomat – bár mi még nem járunk a közösségi korban, a félelmeim megvannak.
    Nyitottság és bizalom a Gyereked iránt, ez lehet a kulcs!
    Köszönöm a cikket, csodás lett!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.